Egy pár napos szünet után (nem volt internetem) hoztam egy rövidke verse
Nem hallanak engem
Nem hallanak engem! Miért
nem hallanak?
Fülükbe vattát tömtek,
Szemük elé kartont
tettek,
Hogy ne is lássanak.
Nem éreznek engem, miért
nem éreznek?
Kőből vannak ők,
sziklából,
Acélkemény gyémántból,
Puhák már sose lesznek.
De én hallom őket, és
érzem.
Késük szúrása úgy fáj,
Mikor az mélyen szívembe
váj,
És sebeimből már vérzem.
2010. október 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése