2014. február 17., hétfő

Egy pár napos szünet után (nem volt internetem) hoztam egy rövidke verse

Nem hallanak engem

Nem hallanak engem! Miért nem hallanak?
Fülükbe vattát tömtek,
Szemük elé kartont tettek,
Hogy ne is lássanak.

Nem éreznek engem, miért nem éreznek?
Kőből vannak ők, sziklából,
Acélkemény gyémántból,
Puhák már sose lesznek.

De én hallom őket, és érzem.
Késük szúrása úgy fáj,
Mikor az mélyen szívembe váj,
És sebeimből már vérzem.

2010. október 14.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése